Ez az előadás azoknak szól, akik gyakran kritikusak másokkal, és ennek kapcsán kritikusan önmagukkal is.
A témát egy szokatlan mondat inspirálta: 

“Számos ítéletem van feléd és sokat számítana nekem, ha te nem ítélnél meg emiatt, hogy én se ítélhessem meg önmagam.”

Az előadás központi kérdései:

• • Hol van a kritikai körből a kijárat?
  • Hogyan tudok empátiával fordulni valakihez, akinek empátiára van szüksége ahhoz, hogy elfogadó legyen másokkal?
  • Hogyan szeretném, hogy hozzám forduljanak, amikor empátiára van szükségem ahhoz, hogy elfogadó lehessek másokkal?

A kritikus személlyel, illetve a kritikával való együttérzés lehetőségeit, és a kritika vádmentes kifejezési módjait is boncolgatni fogjuk.

Az előadáson szó lesz

• • az empatikus figyelem akadályairól,
  • kihívásairól,
  • létrejöttének támogatásáról,
  • illetve a sebezhetőség vállalásáról még olyan helyzetekben is, amikor a sebezhetőség tárgya éppen a kritikus gondolkodás.